rólam+
Rólam+
Egy kis személyes - csipetnyi ízelítő abból, milyen eredményeket értem el egyéni fejlesztésben a magánéletemben 😍
Házasságban élek, két gyermekem van.
Férjem építőipari vállalkozó, lányom egészség- szakpszichológus, fiam faipari technikus.
Rólam++ (ajánlás helyett)
Náray Erika színművész:
"Drága Matos Ibi! Mit írjak rólad? Jó vendéglátó vagy, ez oké – az a rakott krumpli múltkor isteni volt! -, de ettől még nem biztos, hogy mások szemében kiváló szakembernek tűnsz. Az már kicsit többet mond rólad, hogy az első szerelmedhez mentél hozzá, akivel ma is tök jól megvagytok (láttam, tudom), mert ettől gondolhatja bárki, hogy hűséges és meg nem unható lehetsz, aki valszeg jó problémamegoldó is. Azt nem tudhatom, hogy a dráma-módszerrel hogyan bánsz, de sokszor láttalak, ahogy nyüzsögtek körülötted a gimiseid, lesték minden szavadat. Az osztálytalálkozóinkon meg majdnem annyira viszed a prímet, mint én 😍, elég jó vagy az emberekkel bánásban. Én mindenesetre bizalmat szavazok neked! Ölellek: Erás."
A képen mellettem (álló sor, balról a 2.) a gimnáziumi osztálytársaim, köztük Náray Erika (az ülő sorban a bal oldali) és Alföldi Róbert (mellettem jobbról) láthatóak.
Rólam+++ (ajánlás helyett)
Csáki Judit és Alföldi Róbert 2015-ben kiadott közös könyvében – "Alföldi Róbert Magánügy" – az "Ibolya" c. fejezet az én történetem.
Csáki Judit, újságíró, szinikritkus: "Ibolya Robi ötlete volt, együtt jártak abba a bizonyos híres szentesi gimnáziumba, amely annyi színészt, színházi embert adott az országnak. Én is tudtam, ki ő (…) Szegeden (…) egy előadással szerepelt a város főterén. Meglepett, milyen felnőtt módon, mennyire érzékenyen és személyesen beszéltek a tanítványai arról, (…) mit jelent számukra a haza és a hazaszeretet."
"Ibolya flottul, szinte nyomdakészen beszél. (…) Stílusa, fordulatai, olykor meghökkentő váltásai foglyul tartják a figyelmet – és nyilván nem csak a miénket, hanem ha tanít, hát a gyerekekét is."
Alföldi Róbert, színművész, rendező: Ibolya akkor "Talán nem volt ilyen sugárzóan okos és értelmes. (…) Sokáig gondolkodott a színészeten (…) Azt hittem meg fogja próbálni. Lett volna esélye." (…) Lehet, hogy ebben, amit csinál, tehetségesebb, nem? "De. Biztos. Ezért mondtam, hogy engem ez meglepett. Nem mintha nem gondoltam volna róla, mert mindig ugyanezt gondoltam, de hogy ilyen nagyon tökösen, bátran, a legkisebb megingás nélkül képviseli, az jó…"